Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGY ÉS MÁS A HOSSZÚ ÉLET TITKÁRÓL

A  hosszú  élet  titkát   ma  már  nagyrészt  felderítette  az  orvostudomány.   Nem  egy  felnőtt  azonban  úgy  viselkedik,  mintha  erről  nem  volna  tudomása,  és  rendületlenül  szívja  továbbra  is  egyik  cigarettát  a  másik  után,  szorgalmasan  üríti  a  konyakos  poharakot,  s  folytatja  ésszszerűtlen,  ülő  életmódját.   Orvosi  felvilágosító  munkám  során  nem  először  szólok  az  élet  megrövidítését  okozó  ital  és  szivar  ellen.  A  következőkben  ismét  ezekről  lesz  szó.

Nemegyszer  fordult  elő,  hogy  szülők  azt  kérdezték  tőlem,  tíz-tízenkét  éves  fiúgyermeküknek  mennyi  italt  adhatunk,  hogy  meg  ne  ártson  neki.  Mire  ilyen  választ  adtam :  Naponta  fél  liter  -  nyers  gyümölcslevet.  A  szülő  azt  hitte,  hogy  tréfálok,  mert  nem  tudta  elképzelni,  hogy  az  alkoholfogyasztás  mind  a  gyermekek,  mind  a  serdülők  számára  tilos.  Közel  fél  évszázaddal  ezelőtt,  községi  orvos  koromban,  saját  szememmel  láttam  iszákos  szülők  gyermekét  alkoholos  májzsugorodásban  szenvedni,  s  láttam  tízéves  gyermeket  heveny  alkoholmérgezésben  elpusztulni.  A  gyermek,  akit  a  szülők  már  ,,megtiszteltek"  egy-egy  ,,korty"  borral  vagy  likőrrel,  távollétükben  kivette  a  szekrényből  a  jól  ismert  likörös  üveget,  és  addig  kortyolt  belőlle,  amíg  csak  az  ital  tartott,  s  azután  ,,elaludt".  Mire  a  szülők  hazaértek  a  mezőről,  és  elhívták  az  orvost,  már  nem  lehetett  segíteni  a  gyermeken.  Ma  is  gyakran  hallom  szülőktől,  hogy  ,, egy  nyalintásnyít"  adnak  a  gyermeknek  is  az  italból.  Pedig  tudniuk  kell,  hogy  az  alkohol  megszokása,  akárcsak  a  cigaretták,  a  gyermekkorban  kezdődik.

Szólnunk  kell  azokról  is,  akik  ,,gyógyszerként"  használják  az  alkoholt.  Influenzából  forralt  bor,  vagy  forralt  cujka  segítségével  három  nap  alatt  gyógyítják  ki  magukat.  Tudniilik,  hogy  ez  a  betegség,  gyakran,  három  nap  alatt  minden  alkoholos  ,,segítség"  nélkül  is  lezajlik.  Mikor  segíthet  hát  a  betegen  az  alkohol?  Az  alkohol  kórokozókat  pusztító  hatása  csak  külső  használatnál  érvényesül.  Az  alkoholos  ledörzsölés  hűsíti  a  lázas  beteg  bőrét  és  az  esetleg  rajta  lévő  kórokozókat  is  megbénítja  vagy  elpusztítja,  csökkenti  továbbá  a  fájdalmat,  a  gyuladást,  és  csökkenti  az  ízzadást.  Az  alkoholt  eredményesen  használják  a  bőr  napozás  utáni  égése  csökkentésére  is.

Milyen  hatást  vált  ki  a  szervezetben,  a  gyomorba  jutó  alkohol?  Elsősorban  izgatja  a  nyálkahártyát,  s  gyakori  ivászat  esetén  a  nyálkahártya  sorvadásos  hurutját  idézi  elő,  ez  a  leggyakoribb  oka  az  iszákosat  reggeli  hányásának  és  a  gyomor  későbbi  rákos  megbetegedésének.  Az  alkoholos  állapotnak,  hogy  az  egyén  mennyit  fogyasztott,  és  ennek  következtében  mennyi  alkohol  található  a  vérében,  különféle  fokozatait  külömböztetjük  meg,  amelyek  az  úgynevezett  felhangoltság  állapotától  az  eszméletvesztésig,  a  ,,tökrészegség"-ig  vezetnek.  A  vér  alkoholtartalmának  megfelelően  a  tudomány  az  alkohol  mérgező  hatásának  négy  fokozatát  külömbözteti  meg,  az  izgalmi   szakaszt,  az  erre  következő  hipnotikus  (aluszékonysággal  járó),  azután  a  narkotikus  és  végül  a  kómatikus  (eszméletlenséggel  járó)  szakaszt.  Száz  gramm  alkohol  egyfolytában  történő  megívása  után  24 órára  van  szükség  ahhoz,  hogy  a  szervezetből  teljesen  kiürüljön  a  szesz.  A  felszívódott  alkohol  90 százaléka  a  szervezet  szöveteiben  ég  el  egy  enzim  segítségével,  a  többi  a  vesén,  illetve  a  tüdőn  át  távozik.

Az  alkohol  a  gyomortól  az  agyig  megtett  útján  érinti  a  többi  belső  szerveket  is.  Az  alkohol  kedvenc  támadási  pontja  a  máj.  Orvosi  statisztikák  bizonyítják,  hogy  a  rendszeres  borfogyasztók  között  több  a  májcirózisban  elpusztult,  mint  a  lakosság  többi  rétegeiben.  A  sör-fogyasztás  is  vezethet  májcirózishoz,  de  ennek  az  italnak  kedvenc  támadási  pontja  inkább  a  szív  és  a  vérerek,  a  nagy  mennyiségű  sör  túlterheli  az  ereket  és  a  szívet,  a  magas  vérnyomás  és  az  érelmeszesedés  mint  következmény  jelentkezhet.  A  sörivók  nagy  része  elhízik,  az  elhízás  fokozza  a  magas  vérnyomást  és  a  cukorbaj  fellépésének  a  lehetőségét.  Az  állatokon  végzett  kísérletek  azt  igazolják,  hogy  az  alkohollal  itatott  állatokon  hamarabb  alakul  ki  az  érelmeszesedés,  mint  az  ellenőrző  csoportban  tartott  állatoknál,  amelyek  csak  koleszterint  kapnak,  alkohol  nélkül.  Az  alkohol  hatása  képpen  pusztul  a  B1  vitamin  is,  ezt  a  szív  erei  érzik  meg  a  leghamarabb.

A  legismertebb  ártalmak  az  alkoholfogyasztás  kétféle  formájából  kifejlődő  mérgezések.  A  ritkán,  de  egyszerre  sokat  ivók  dipszomániát  kaphatnak.  Amikor  elfogja  őket  a  ,,szomjúság"  az  alkohol  után,  eszméletlenre  isszák  magukat,  de  előzőleg  hosszú  ideig  tartó  beszámíthatatlansági  állapotban  kihágásokat,  sőt,  súlyos  bűncselekményeket  is  elkövethetnek.  Az  ilyen  alkoholista  súlyos  személyiségváltozáson  megy  át,  amely  őt  is,  és  a  környezetét  is  komolyan  veszélyeztetheti.  Bizonyos  személyiségváltozáson  megy  át  a  másik  alkoholista  típus  is,  a  rendszeresen,  de  egyszerre  keveset  ivó  fajta  is.  Ez  nem  jut  el  a  beszámíthatatlanság  állapotáig,  homályosan  visszaemlékszik  a  tetteire.  Az  ilyen  alkoholista  felismerhető  ,,üres"  tekintetéről.  A  személyiségváltozás  biztosabb  jelei  ennél  a  fajta  alkoholistánál  csak  később  fedezhetők  fel,  az  alkoholnak  a  központi  idegrendszerre  gyakorolt  romboló  hatása  következtében.  Ilyen  a  féltékenységi  rögeszme,  az  emlékezet  müködési  hibái,  a  saját  gyermekével  való  kiméletlen  nemtörődömség  vagy  éppen  ellenségeskedés.  Mindezeken  túl  az  alkoholistára  a  teljes  elbutulás  vár,  már  a  szervi  elváltozások  nem  végeznek  előbb  vele.  A  leggyakoribb  elmezavar,  ami  az  alkoholistát  fenyegeti,  a  delirium  tremens.

A  fentiekből  következik  az,  hogy  el  kell  fogadnunk  :  az  alkohol  fogyasztása  tilos  a  gyermekeknek  és  a  serdülőknek,  a  járművezetőknek  és  mindenkinek  munka  közben.  A  statisztikák  kimutatták,  hogy  a  közlekedési  és  munkabalesetek  nagy  részét  az  alkohol  okozza.   Ezért  a  napot  senki  se  kezdje  egy  vagy  több  pohár  alkoholos  itallal.  Vendégség  esetén  is  gondoljuk  meg,  mielőtt  a  második  pohárra  sor  kerülne,  legalábbis  adjunk  időt  a  méreg  kiürülésére  és   a  szervezet  felújulására,  mielőtt  a  következő  pohárra  sor  kerülne.  Nehéz  volna  megmondani,  hogy  az  alkohol-e  vagy  a  dohány  a  nagyobb  méreg.  Szerencsére,  nem  minden  dohányos  iszik  és  nem  minden  alkoholista  dohányos.  Mindkét  méreg  külön-külön  is  megrövidíti  az  életet,  együttes  hatásuk  még  rombolóbb.  A  rászokás  mindkettőre  gyermek-  és  serdülőkorban  történik,  amikor  a  szervezet  a  legérzékenyebb  a  mérgek  íránt.  Sajnos,  a  dohányzás  világszerte  egyre  jobban  terjed,  s  vele  együtt  két  fő  ártalma,  a  tüdő-  és  a  vérkeringési  szervek  súlyos,  sok  esetben  halálos  bántalma.  A  felnőttet,  aki  napi  tíz  cigarettánál  kevesebbet  szív,  mérsékelt,  aki  húsz  cigarettánál  többet  szív,  erős  dohányosnak  tekintjük.  Főleg  a  tüdőrákra  való  kilátás  szempontjából  fontos  ez  a  megkülömböztetés.  A  tíz  cigarettánál  kevesebbet  szívó  emberek  közül  annyi  betegedik  meg  ebben  a  betegségben,  mint  a  nem  dohányzók  közül.  Tíz  és  húsz  cigaretta  elfogyasztása  esetén  5 - 6-szor,  húszon  felül  hússzor  nagyobb  az  esély  erre  a  megbetegedésre.  Aki  pedig  napi  negyvenen  felül  fogyaszt,  az  máris  tüdőrákos  betegnek  tekintheti  magát.  Ehhez  még  csak  annyit,  hogy  a  tűdőrák  a  legnehezebben  felismerhető  rosszindulatú  daganat,  és  általában  gyógyíthatatlan.  Kevesen  tudják,  hogy  a  szintén  nehezen  felismerhető  és  gyógyítható  hólyagrákért  is  a  legtöbb  esetben  a  dohány  okolható.  

A  dohányban  lévő  nikotin  nem  az  egyetlen  méreg,  amely  cigarettázás,  szivarazás  közben  károsítja  a  szervezetet.  A  nikotin  roppant  erős  méreg,  cigarettázáskór  egyharmada-fele  kerül  be  a  füstbe,  és  ennek  szintén  hozzávetőleg  a  fele  szívódik  fel.  A  szivar  a  cigarettához  viszonyítva  csak  kevésbé  ártalmas,  ha  a  füstjét  a  dohányzó  nem  szívja  be.  A  száj  nyálkahártyáján  azonban  többször  okoz  rákot,  mint  a  cigaretta.

A  szív  és  a  vérerek  megbetegedései  inkább  a  nikotinnak,  a  légzőszervek  bántalmai  és  rákos  megbetegedései  a  dohányban  lévő  más  mérgező  anyagoknak  tulajdoníthatók.  A  nikotinhatás  legjellegzetesebb  formája  az  alsó  végtagok  érszűkülete.  Fiatal  dohányosoknál  a  krónikus  nikotin-  mérgezés  megnyilvánulása,  időseknél  azonban  társul  az  érelmeszesedés  érszükülethez.  Az  orvosi  kutatások  alapján  biztosan  tudjuk,  hogy  a  szív  koszorús  ereinek  az  elmeszesedését  a  dohány  kiváltja  és  előmozdítja,  s  ezzel  megveti  az  ágyát  a  civilizált  világ  egyre  terjedő  és  súlyosbodó  betegségének,  amely  a  halálokok  között  a  legelső  helyen  áll,  a  szívinfarktusnak.  A  szívinfarktusos  betegek  harminc  százaléka  általában  az  első  napokban  elpusztul.  Az  utóbbi  években  világszerte  aggasztóan  nő  azoknak  a  száma,  akik  ötvenéves  koruk  előtt  kapnak  szívinfarktust.  A  gyermekkorúk  óta  dohányzók  viszont  már  harminc  és  negyven  éves  koruk  előtt  is  számíthatnak  az  infarktusra,  különösen,  ha  más  hajlamosító  tényezők  is  jelen  vannak.  Amíg   az  alkoholt,  legalábbis  édes  likör  formájában,  még  a  gyermekek  is  szívesen  kóstolgatják,  addig  az  első  cigaretta  heveny  mérgezést,  rosszullétet  okoz  és  bizonyos  idő  kell  hozzá,  amíg  a  szervezet  elviseli.  Ezért  a  dohányzásról  könnyebb  leszokni,  mint  az  alkoholról.  Az  alkoholról  való  leszokáshoz  gyakran  orvosi  segítség  szükséges,  mivel  az  alkohol  rendszeres  fogyasztás  esetén,  a  szervezet  sejtjeiben  bizonyos  biokémiai  változásokat  hoz  létre.  A  dohánynál  viszont  nincs  szükség  fokozatos  és  orvosi  ellenőrzéssel  járó  leszoktatásra.  Csupán  erős  elhatározás  és  kitartás  dolga.

                                                      Dr  KAHÁNA  ERNŐ                                                                                                                                            érdemes  orvos.

 

                                A  MOZGÁS  DICSÉRETE

A  nagy  ipari  fejlődés  társadalmunk  egyik  legfontosabb  jellemvonása,  hogy  a  nehéz  testi  munka  növekvő  hányadát  gépek  végzik  el.  Óriási,  szinte  felmérhetetlen  jelentősége  van  ennek  az  emberi  társadalom  fejlődésében.  Az  ember  mindinkább  megszabadul  az  erejét  felőrlő,  nehéz  fizikai  munkától,  ami  lehetővé  teszi,  hogy  energiáját  más  tevékenxségi  területeken  kamatoztassa.  Csupán  egy  tényezőt  említünk  a  sok  közül ;  munkaidő  után  nagyobb  kedve,  több  energiája  marad  olvasásra,  tanulásra,  továbbképzésre.  Már  nincs  szükség,  mint  korábban,  arra,  hogy  szabad  idejét  szinte  teljes  egészében  fizikai  ereje  helyreállításának  szentelje.

Tudatában  kell  lennünk  viszont  annak,  hogy  a  technika  gyors  ütemű  fejlődése,  a  gépesítés,  az  automatizálás  nagy  arányú  kiterjesztése  az  élet  minden  területére  --  a  közlekedésben,  a  munkahelyen,  a  háztartásban  --  nyilvánvaló  kedvező  hatása  mellett  bizonyos  gondok  okozója  is  lehet,  ha  a  veszélyt  --  az  ember  mozgásterének  leszűkitését,  különösen  városon  --  nem  ismerjük  fel  idejében,  s  ha  nem  hozunk  megfelelő  intézkedéseket  elhárítására.  Mert  nemcsak  előny  származhat  belőle,  hogy  a  gépek  mind  többet  végeznek  el  abból  a  munkából,  amely  azelőtt  az  izmokra  hárult.   Az  urbanizációs  folyamat,  a  gépi  munka  alkalmazása  következtében  életmódunkban  beállt  változások  bizonyos  egészségkárosító  ártalmak  forrásai  lehetnek  főleg  azoknál,  akik  túlzottan  élnek  az  új  körülmények  adta  lehetőségekkel,  és  a  napi,  életfontosságú  mozgásmennyiségnél  lényegesen  kevesebbet  mozognak.  Világviszonylatban  ismert  tudósok,  orvosi  szaktekintélyek  hívják  fel  a  figyelmet  arra,  hogy  korunkban  az  emberiség  számára  az  egyik  legnagyobb  veszélyt  a  mozgáshiány  jelenti.  Hangoztatják,  hogy  új  betegség - típusok  kezdenek  kialakulni,  az  úgynevezett  mozgáshiány - betegségek,  illetve  a  mozgáshiánnyal  kapcsolatos  kóros  elváltozások,  amelyek  komoly  bajok  okozói  lehetnek.

A  termelőtevékenység,  a  háztartási  munka,  az  ügyintézés,  a  bevásárlás,  a  kirakatnézés  nem  helyettesítheti  a  sportmozgást.  Nemcsak  a  szellemi  dolgozóknak,  hanem  a  fizikai  munkásoknak,  sőt  még  a  földműveseknek  is  --  bár  viszonylag  ők  mozognak  a  legtöbbet  a  friss  levegőn  --  szükségük  van  testedzésre,  mivel  a  munkafolyamatban  rendszerint  kis  számú  és  mindig  ugyanaz  az  ízomcsoport  jön  mozgásba,  viszont  a  szervezet  csak  akkor  fejlődhet  harmonikusan,  ha  megdolgoztatják  a  test  valamennyi  vagy  legalábbis  legfontosabb  izomcsoportjait.  A  nem  használt  izmok  összezsugorodnak,  elsorvadnak,  s  ez  a  szívizmokra  is  vonatkozik.  Már  az  ókori  görögök  felismerték  a  testkultúrának  semmivel  sincs  kisebb  jelentősége  a  személyiség  kialakításában,  mint  a  szellemi  tevékenységnek.  Korunk  tudománya  sem  lát  ellentétet  a  testi  és  szellemi  tevékenység  között,  ellenkezőleg  ;  érvekkel  és  példákkal  bizonyítja  a  kettő  tökéletes  összefüggését,  kölcsönhatását.  Csak  a  lehető  legjobb  fizikai  erőnlétben  levő  tanuló  képes  koncentrálni,  hatékonyan  fizikát,  nyelvet,  matematikát  és  minden  mást  tanulni.  A  későbbi  évek  során  pedig  szintén  fizikumától  függ,  mennyire  tudja  hasznosítani  szellemi  képességeit.

Végső  soron  tehát  nem  a  testnevelők  ,,szűk  szakmai  erdekeiről",  ,,megszállott  sportemberek"  véleményéről,  hanem  messzemenően  közügyről  van  szó ;  az  egészséges  nemzedék  felneveléséről.  A  tömegek  testedzése,  a  fiatalok  sportolása  mindenekelőtt  népegészségügyi  kérdés.  Meg  kell  hogy  értsük  :  ahhoz,  hogy  igazán  és  hosszú  években  át  örülhessünk  szebbé  vált,  tartalmasabb,  s  egyben  kényelmesebb  életünknek,  mindenkinek  szüksége  van  --  korához,  neméhez,  egészségi  állapotához,  napi  elfoglaltságához  mérten  --  rendszeres  testedzésre,  mert  csakis  így  óvhatja  szervezetét  azoktól  az  ártalmaktól,  amelyek  a  fizikai  renyheség,  tunyaság  eredményeként  jelentkezhetnek.

A  mozgásszükséglet  kialakításának  legnagyobb  esélye  a  gyermekkorban  van,  amikor  a  közvetlen  környezet  hatását  könnyen  átveszi  a  gyermek,  persze,  ha  van  mit  átvennie.  A  mozgásra  való  készséget  már  zsenge  gyermekkorban  kell  elsajátítani.  Ha  a  szülő  nem  viszi  ki  a  szabadba  gyermekét,  ha  a  kisgyerek  azt  szokja  meg,  hogy  a  villamoson,  buszon  nyügösen  követel  magának  ülőhelyet,  ha  vonakodik  az  osztálykirándulástól,  akkor  a  hiba  elsősorban  nem  benne  van,  hanem  a  felnőttek,  a  szülők  szemléletében.  Hazánk  természeti  szépségekben  annyira  gazdag  ország,  hogy  gyakorlatilag  bárhol  lehet  kirándulni  járni.   Talajtornára,  megfelelő  mozgásgyakorlatokra  is  mindenütt  van  hely.   Csak  akarat  és  kedv  kell  hozzá.