ÉRTÉKELD HOGY KÜLÖNLEGES VAGY
Volt már olyan, hogy egy kicsit irigykedtél az állatokra, mert olyasmikre képesek, amikre mi emberek nem? Ugye jó lenne néha repülni, akár egy albatrosz, úgy úszni, ahogy egy delfin, olyan élesen látni, mint egy sas, vagy olyan gyorsan futni, ahogyan egy gyepárd?
Az állatok bizony elképesztő teljesítményekre képesek. De ez ránk, emberekre éppúgy igaz! Azt mondják, a testünk olyan, mint egy tökéletes gép. Persze az ember sokkal több, mint egy gép. Van bennünk kreatívitás, kiváncsiság, képzelőerő és találékonyság - így aztán olyan gépeket tudunk tervezni, amelyek segítségével szinte bármit megtehetünk. Például gyorsabban repülhetünk a hangsebességnél ; képesek vagyunk tájékozodni a végtelen óceánon, a vízben éppúgy, mint a víz alatt ; akár 14 milliárd fényévre is ellátunk a világűrben ; beletekinthetünk az élő sejtbe ; valamint olyan gyógyszereket, gyógymódokat és technológiákat találunk fel, amelyek által megállapíthatjuk, mi a bajunk, és kezelhetjük a betegségeinket.
Egy egészséges, edzett ember kis segítséggel, illetve segítség nélkül is bámulatos teljesítményre képes. Az olimpiákon például a tornászok, műugrók, korcsolyázók, síelők és más sportolók olyan döbbenetes mutatványokat adnak elő, rekordokat állítnak föl, hogy gyorsaságukkal, művészi képességeikkel, kreativitásukkal és elegáns mozgásukkal lenyügözik a nézőközönséget.
Értékeled, hogy ilyen különleges vagy? Igaz, talán nem indulhatnál az olimpián, de így is számos képességet kaptál, amelyért hálás lehetsz. Egy bibliaíró az okorban így fejezte ki az értékelését Istennek : ,,Magasztallak, mert félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg!" Gondolkodj el ezen, miközben a következő cikkeket olvasod. A csodálatos emberi test egy-egy jellegzetességéről lesz bennük szó, valamint más, sokkal fontosabb vonásokról, melyektől igazán páratlannak érezhetjük magunkat.
Az emberi test rendkivül sokoldalú. Egyetlen állatnak sincs annyiféle képessége, mint nekünk, embereknek. Ennek az egyik oka, hogy két lábon állunk, így nemcsak többet látunk a körülöttünk lévő világból, de a karunk és kezünk is szabaddá válik számtalan feladat ellátására. Mennyivel korlátozottabb lenne a mozgásterünk, ha négykézláb kellene járnunk!
Szintén kincset érnek a rendkívül kifinomult érzékszerveink, melyekről ez a cikk szól majd. Az érzékelésben részt vesz a kéz, a fül, a szem, és természetesen a rendkivüli agy is. Nézzük most meg ezeket egyenként.
Az emberi kéz
A kezünk egy hallatlanul precíz, csodálatos ,,szerszám". Befűzhetjük vele a cérnát a tűbe, meglendíthetünk vele egy fejszét, festhetünk egy arcképet, vagy akár zongorázhatunk. Ráadá-sul igen - igen érzékeny is. Elég egy érintés, és már tudjuk is, hogy szőrhöz, papírhoz, bőrhöz, fémhez, vízhez vagy fához értünk. Igen, a kéz nem csupán arra való, hogy megfogjunk vagy csináljunk vele valamit. Megismerhetjük általa a körülöttünk lévő világot, és kifejezhetjük a szeretetünket.
Miért oly ügyes, kifejező, érzékeny és sok oldalú az emberi kéz? Számtalan okból. Vegyünk most csak négyet a legfontosabbak közül.
1. A két kézfejben összesen több mint 50 csont található, az egész testben lévő csontoknak körülbelül az egynegyede. A csontok, ízületek és ínszallagok bonyolult együttese rendkívüli rugalmasságot kölcsönöz a kéznek.
2. A hüvelykujjunkat szembe tudjuk fordítani a többi ujjunkal, mivel az úgynevezett nyeregízület rögzíti a kézhez. Ez egy ötletes elrendezésű ízület, melyben két, egymással derékszöget bezáró, nyereg alakú felület találkozik. A hozzá kapcsolódó izmokkal és más szövetekkel együtt lehetővé teszi, hogy a hüvelykujj hihetetlenül rugalmas és erős legyen.
3. A kéz mozgását három izomcsoport irányítja. A két legerősebb, a feszítőizom és a hajlítóizom az alkarban van, és inak kötik össze őket az ujjakkal. Képzeljük csak el, milyen vaskos és ormótlan lenne a kezünk, ha az izmok a kézfejünkben lennének! A harmadik izomcsoport, mely sokkal kisebb, és a kézfejben helyezkedik el, az ujjak precíz mozgását teszi lehetővé.
4. Az ujjainkat tulajdonképpen élő érzékelők : az ujjbegyek minden egyes négyzetcentiméterén megközelítőleg 2500 receptor van, és ráadásul ezek többfélék. Mindegyik fajtának megvan a maga szerepe, aminek köszönhetően képesek vagyunk érzékelni egy anyag szerkezetét, a hőmérsékletet, a nedvességet, a rezgést, a nyomást és a fájdalmat.Az ember ujja a legérzékenyebb érintésérzékelő, ami létezik.
Az emberi fül
Bár egyes állatok az emberi fül számára hallható frekvenciatartományon kivüli hangokat is képesek érzékelni, a szakemberek véleménye szerint az emberi fül és agy együtt igen lenyűgöző teljesítményre képes. Amikor hallunk valamit, meg tudjuk állapítani a hangerőt, a hangmagasságot és hangszínt, és nagyjából azt is meg tudjuk mondani, hogy milyen irányból és mekkora távolságból érkezik a hang. Az egészséges emberi fül számára érzékelhető hangok tartománya úgy 20 és 20 000 hertz között van ( ez a mértékegység a hang másod- percenkénti rezgésszámára utal ). A fülünk az 1000 és 5000 hertz közötti tartományban a legérzékenyebb. Ráadásul egyetlen hertz eltérést is észlelünk, mondjuk a 440 és a 441 hertz külömbséget. Sőt, az egészséges fül annyira érzékeny, hogy azt is hangként érzékeli, amikor a dobhártyánál a levegő rezgése kisebb amplitúdóju, mint egy atom átmérője! Egy egyetemi előadásban az hangzott el, hogy ,,az emberi hallás érzékenysége a fizikailag lehetséges határokat súrolja (és) nem sok értelme lenne, ha érzékenyebb volna, hiszen akkor csak egy sziszegő hangot hallanánk" a levegő atomjainak és molekuláinak szabálytalan mozgásból adódóan.
A dobhártya rezgéseit az emelőhatásnak köszönhetően a kalapács, az ülő és a kengyel néven ismert apró hallócsontocskák mechanikusan felerősítik, és továbbítják a belső fülbe. De mi történik akkor, ha váratlanul egy erős hangnak van kitéve a fülünk? Ilyenkor müködésbe lép egy védőmechanizmus, melynek során bizonyos izmok változtatnak a hallócsontlánc feszességén, csökkentve ezáltal a hang erejét. Arra azonban nincs felkészülve a fülünk, hogy hosszan tartó zajt is elviseljen. Az ilyen megterhelés tartós halláskárosodást okozhat. Vigyázzunk hát erre a csodálatosan megalkotott ajándékra. A hallószervrendszerünk azt is lehetővé teszi, hogy megállapítsuk, honnan jön egy hang. Ebben sok minden közrejátszik, például a fülkagyló formája, a csatornái, a két fülünk elhelyezkedése, és az agyunk lenyügöző információfeldolgozó képessége. Ebből adódik, hogy ha a hang csupán egy piciny hangerőkülömbséggel éri el a két fület, illetve ha az egyik fülbe egy másodpercnek a harmincmilliomod részével előbb ér, mint a másikba, az agyunk azon nyomban lokalizálja a hang forrását. Képzeljük csak el, mi lenne, ha ezeket a számításokat tudatosan kellene elvégeznünk! Meglehetősen bonyolult műveletekre lenne szükségünk, és ráadásul villámgyorsan kellene számolnunk. Ha egy mérnök olyan hallórendszert tervezne, mely egy kicsit is megközelíti azt, amelyet a természettől kaptunk, bizonyára elhalmoznák kitüntetésekkel.
Az emberi szem
Egyes kutatók szerint a jól látó emberek a külvilágból érkező információknak mintegy 80 százalékát a szemükön keresztül fogadják be. Az agyunkkal együttmüködve a szemünk lehetővé teszi, hogy színesben és három dimenzióban lássunk, folyamatában lássuk a tárgyak és képek mozgását, valamint felismerjünk mintákat és formákat. Ehhez jön még az, hogy külömböző fényviszonyok között is látunk. Ez utóbbi képességünk több, egymással összefüggő folyamatnak köszönhető. Például a pupillánk átmérője képes 1,5 mm- ről 8 mm- re tágulni, ami akár 30- szorosára növelheti a szembe jutó fény mennyiségét. A fény ezután áthalad a szemlencsén, mely a retinára fókuszolja azt, 100 000- szeresére növelve a fény energiáját. Ezért tilos szabadszemmel a napba nézni!
A retinában kétféle fotoreceptor, azaz fényérzékelő sejt található. A körülbelül 6 millió csap a színes látást és a jó képfelbontást biztosítja, a 120 - 140 millió pálcika pedig lehetővé teszi, hogy gyenge fényben is lássunk, mivel ezek több mint ezerszer érzékenyebbek a csapoknál. Optimális körülmények között egy pálcika képes érzékelni egyetlen fotont, vagyis a fény legkisebb fizikai egységét!
Egy alkalmazkodási folyamatban a csapokhoz és pálcikákhoz kapcsolódó idegsejtek vesznek részt. Ezek ,, másodpercek alatt( alkalmazkodnak), és legalább 10- szeressére tudják javítani az éjszakai látást - tudjuk meg az Amerikai Optometriai Társaságtól. - Az idegsejteknek ez a képessége ahhoz hasolítható, mintha a fényképezőgépünkben egyszerre lenne egy kis és egy nagy fényérzékenységű film."
A mérnökök gyakran terveznek fényképezőket, szkennereket és számítógépeket, valamint olyan programokat, melyek kompatibilisek ezekkel. Ám ezek az eszközök és programok jóval kevésbé vannak összehangolva és sokkal kevésbé bonyolultak, mint az érzékszerveink egyes részei.
Az emberi agy
Az agy elképesztő hatékonysággal dolgozza fel az érzékszerveken át bejutó, majd az idegeken áthaladó jelekösszeségét. Sőt, képes ezeket a jeleket összekapcsolni a memóriában tárolt részletekkel. Ezért van az például, hogy egy illat arra indíthatja az agyukat, hogy felidézzen egy rég elfeldettnek hitt élményt vagy eseményt. És ha valami ismerős dolognak csak egy kis részét látjuk - mondjuk egy macska farkának a végét -, az agyunk pótolja a hiányzó részleteket, és tudjuk, hogy ott az egy macska. Természetesen nincs az agyunkba programozva a macska képe, mint ahogy a rózsa illata, a folyó víz hangja vagy a szőr tapintása sincs. Az agyunk megtanulta ezeket a képzettársításokat. Ez jól látszik azoknak a vakon született embereknek az esetéből, akiknek megadott, hogy később lássanak, talán egy műtétnek köszönhetően. Az agyuknak meg kell tanulnia értelmezni a beözönlő képi jeleket. Vajon mit élnek át ezek az emberek?
Nem kell sok idő ahhoz, hogy észleljék a színeket, a mozgást és az egyszerű formákat. De aztán eltérő mértékben fejlődnek. A gyermekek, különösen az egészen kicsik, nagyon jól haladnak tovább. A felnőttekkel azonban már más a helyzet. Még az arcok felismerése is feladja nekik a leckét. Sajnos jellemző a ,, gyógyult" felnőttekre, hogy ,, a kezdeti eufóriát csalódottság és tájékozódási zavar követi, ami gyakran súlyos depressziót vált ki " - jelenti a Kalifornia Műszaki Intézet Koch Laboratóriuma.