Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÉRTÉKELD HOGY KÜLÖNLEGES VAGY

 Volt  már  olyan,  hogy  egy  kicsit  irigykedtél  az  állatokra,  mert  olyasmikre  képesek,  amikre  mi  emberek  nem?   Ugye  jó  lenne  néha  repülni,  akár  egy  albatrosz,  úgy  úszni,  ahogy  egy  delfin,  olyan  élesen  látni,  mint  egy  sas,  vagy  olyan  gyorsan  futni,  ahogyan  egy  gyepárd?

Az  állatok  bizony  elképesztő  teljesítményekre  képesek.   De  ez  ránk,  emberekre  éppúgy  igaz!   Azt  mondják,  a  testünk  olyan,  mint  egy  tökéletes  gép.  Persze  az  ember  sokkal  több,  mint  egy  gép.  Van  bennünk  kreatívitás,  kiváncsiság,  képzelőerő  és  találékonyság  -  így  aztán  olyan  gépeket  tudunk  tervezni,  amelyek  segítségével  szinte  bármit  megtehetünk.  Például  gyorsabban  repülhetünk  a  hangsebességnél ;  képesek  vagyunk  tájékozodni  a  végtelen  óceánon,  a  vízben  éppúgy,  mint  a  víz  alatt ;  akár  14  milliárd  fényévre  is  ellátunk  a  világűrben ;  beletekinthetünk  az  élő  sejtbe ;  valamint  olyan  gyógyszereket,  gyógymódokat  és  technológiákat  találunk  fel,  amelyek  által  megállapíthatjuk,  mi  a  bajunk,  és  kezelhetjük  a  betegségeinket.

Egy  egészséges,  edzett  ember  kis  segítséggel,  illetve  segítség  nélkül  is  bámulatos  teljesítményre  képes.  Az  olimpiákon  például  a  tornászok,  műugrók,  korcsolyázók,  síelők  és  más  sportolók  olyan  döbbenetes  mutatványokat  adnak  elő,  rekordokat  állítnak  föl,  hogy  gyorsaságukkal,  művészi  képességeikkel,  kreativitásukkal  és  elegáns  mozgásukkal  lenyügözik  a  nézőközönséget.

Értékeled,  hogy  ilyen  különleges  vagy?   Igaz,  talán  nem  indulhatnál  az  olimpián,  de  így  is  számos  képességet  kaptál,  amelyért  hálás  lehetsz.   Egy  bibliaíró  az  okorban  így  fejezte  ki  az  értékelését  Istennek :  ,,Magasztallak,  mert  félelmet  keltő,  mily  csodálatosan  alkottál  meg!"  Gondolkodj  el  ezen,  miközben  a  következő  cikkeket  olvasod.   A  csodálatos  emberi  test  egy-egy  jellegzetességéről  lesz  bennük  szó,  valamint  más,  sokkal  fontosabb  vonásokról,  melyektől  igazán  páratlannak  érezhetjük  magunkat.

Az  emberi  test  rendkivül  sokoldalú.   Egyetlen  állatnak  sincs  annyiféle  képessége,  mint  nekünk,  embereknek.   Ennek  az  egyik  oka,  hogy  két  lábon  állunk,  így  nemcsak  többet  látunk  a  körülöttünk  lévő  világból,  de  a  karunk  és  kezünk  is  szabaddá  válik  számtalan  feladat  ellátására.   Mennyivel  korlátozottabb  lenne  a  mozgásterünk,  ha  négykézláb  kellene  járnunk!

Szintén  kincset  érnek  a  rendkívül  kifinomult  érzékszerveink,  melyekről  ez  a  cikk  szól  majd.  Az  érzékelésben  részt  vesz  a  kéz,  a  fül,  a  szem,  és  természetesen  a  rendkivüli  agy  is.  Nézzük  most  meg  ezeket  egyenként.

             

                          Az  emberi  kéz

A  kezünk  egy  hallatlanul  precíz,  csodálatos  ,,szerszám".  Befűzhetjük  vele  a  cérnát  a  tűbe,  meglendíthetünk  vele  egy  fejszét,  festhetünk  egy  arcképet,  vagy  akár  zongorázhatunk.   Ráadá-sul  igen - igen  érzékeny  is.   Elég  egy  érintés,  és  már  tudjuk  is,  hogy  szőrhöz,  papírhoz,  bőrhöz,  fémhez,  vízhez  vagy  fához  értünk.  Igen,  a  kéz  nem  csupán  arra  való,  hogy  megfogjunk  vagy  csináljunk  vele  valamit.   Megismerhetjük  általa  a  körülöttünk  lévő  világot,  és  kifejezhetjük  a  szeretetünket.

Miért  oly  ügyes,  kifejező,  érzékeny  és  sok  oldalú  az  emberi  kéz?   Számtalan  okból.  Vegyünk  most  csak  négyet  a  legfontosabbak  közül.

1.  A  két  kézfejben  összesen  több  mint  50  csont  található,  az  egész  testben  lévő  csontoknak  körülbelül  az  egynegyede.  A  csontok,  ízületek  és  ínszallagok  bonyolult  együttese  rendkívüli  rugalmasságot  kölcsönöz  a  kéznek.

2.  A  hüvelykujjunkat  szembe  tudjuk  fordítani  a  többi  ujjunkal,  mivel  az  úgynevezett  nyeregízület  rögzíti  a  kézhez.  Ez  egy  ötletes  elrendezésű  ízület,  melyben  két,  egymással  derékszöget  bezáró,  nyereg  alakú  felület  találkozik.   A  hozzá  kapcsolódó  izmokkal  és  más  szövetekkel  együtt  lehetővé  teszi,  hogy  a  hüvelykujj  hihetetlenül  rugalmas  és  erős  legyen.

3.  A  kéz  mozgását  három  izomcsoport  irányítja.  A  két  legerősebb,  a  feszítőizom  és  a  hajlítóizom  az  alkarban  van,  és  inak  kötik  össze  őket  az  ujjakkal.   Képzeljük  csak  el,  milyen  vaskos  és  ormótlan  lenne  a  kezünk,  ha  az  izmok  a  kézfejünkben  lennének!   A  harmadik  izomcsoport,  mely  sokkal  kisebb,  és  a  kézfejben  helyezkedik  el,  az  ujjak  precíz  mozgását  teszi  lehetővé.

4.  Az  ujjainkat  tulajdonképpen  élő  érzékelők :  az  ujjbegyek  minden  egyes  négyzetcentiméterén  megközelítőleg  2500  receptor  van,  és  ráadásul  ezek  többfélék.   Mindegyik  fajtának  megvan  a  maga  szerepe,  aminek  köszönhetően  képesek  vagyunk  érzékelni  egy  anyag  szerkezetét,  a  hőmérsékletet,  a  nedvességet,  a  rezgést,  a  nyomást  és  a  fájdalmat.Az  ember  ujja  a  legérzékenyebb  érintésérzékelő,  ami  létezik.

 

                             Az  emberi  fül

Bár  egyes  állatok  az  emberi  fül  számára  hallható  frekvenciatartományon  kivüli  hangokat  is  képesek  érzékelni,  a  szakemberek  véleménye  szerint  az  emberi  fül  és  agy  együtt  igen  lenyűgöző  teljesítményre  képes.   Amikor  hallunk  valamit,  meg  tudjuk  állapítani  a  hangerőt,  a  hangmagasságot  és  hangszínt,  és  nagyjából  azt  is  meg  tudjuk  mondani,  hogy  milyen  irányból  és  mekkora  távolságból  érkezik  a  hang.   Az  egészséges  emberi  fül  számára  érzékelhető  hangok  tartománya  úgy  20  és  20 000  hertz  között  van ( ez  a  mértékegység  a  hang  másod-  percenkénti  rezgésszámára  utal ).   A  fülünk  az  1000  és  5000  hertz  közötti  tartományban  a  legérzékenyebb.    Ráadásul  egyetlen  hertz  eltérést  is  észlelünk,  mondjuk   a  440  és  a  441  hertz  külömbséget.    Sőt,  az  egészséges  fül  annyira  érzékeny,  hogy  azt  is  hangként  érzékeli,  amikor  a  dobhártyánál  a  levegő  rezgése  kisebb  amplitúdóju,  mint  egy  atom  átmérője!   Egy  egyetemi  előadásban  az  hangzott  el,  hogy  ,,az  emberi   hallás  érzékenysége  a  fizikailag  lehetséges  határokat  súrolja  (és)  nem  sok  értelme  lenne,  ha  érzékenyebb  volna,  hiszen  akkor  csak   egy  sziszegő  hangot  hallanánk"   a  levegő  atomjainak  és  molekuláinak  szabálytalan  mozgásból  adódóan.

A  dobhártya  rezgéseit  az  emelőhatásnak  köszönhetően  a  kalapács,  az  ülő  és  a  kengyel  néven  ismert  apró  hallócsontocskák  mechanikusan  felerősítik,  és  továbbítják  a  belső  fülbe.  De  mi  történik  akkor,  ha  váratlanul  egy  erős  hangnak  van  kitéve  a  fülünk?   Ilyenkor  müködésbe  lép  egy  védőmechanizmus,  melynek  során  bizonyos  izmok  változtatnak  a  hallócsontlánc  feszességén,  csökkentve  ezáltal  a  hang  erejét.   Arra  azonban  nincs  felkészülve  a  fülünk,  hogy  hosszan  tartó  zajt  is  elviseljen.   Az  ilyen  megterhelés  tartós  halláskárosodást  okozhat.  Vigyázzunk  hát  erre  a  csodálatosan  megalkotott  ajándékra. A  hallószervrendszerünk  azt  is  lehetővé  teszi,  hogy  megállapítsuk,  honnan  jön  egy  hang.  Ebben  sok  minden  közrejátszik,  például  a  fülkagyló  formája,  a  csatornái,  a  két  fülünk  elhelyezkedése,  és  az  agyunk  lenyügöző  információfeldolgozó  képessége.   Ebből  adódik,  hogy  ha  a  hang  csupán  egy  piciny  hangerőkülömbséggel  éri  el  a  két  fület,  illetve  ha  az  egyik  fülbe  egy  másodpercnek  a  harmincmilliomod  részével  előbb  ér,  mint  a  másikba,  az  agyunk  azon  nyomban  lokalizálja  a  hang  forrását.   Képzeljük  csak  el,  mi  lenne,  ha  ezeket  a  számításokat  tudatosan  kellene  elvégeznünk!   Meglehetősen  bonyolult  műveletekre  lenne  szükségünk,  és  ráadásul  villámgyorsan  kellene  számolnunk.   Ha  egy  mérnök  olyan  hallórendszert  tervezne,  mely  egy  kicsit  is  megközelíti  azt,  amelyet  a  természettől  kaptunk,  bizonyára  elhalmoznák  kitüntetésekkel.   

 

                           Az  emberi  szem

Egyes  kutatók  szerint  a  jól  látó  emberek  a  külvilágból  érkező  információknak  mintegy  80  százalékát  a  szemükön  keresztül  fogadják  be.   Az  agyunkkal  együttmüködve  a  szemünk  lehetővé  teszi,  hogy  színesben  és  három  dimenzióban  lássunk,  folyamatában  lássuk  a  tárgyak  és   képek  mozgását,  valamint  felismerjünk  mintákat  és  formákat.   Ehhez  jön  még  az,  hogy  külömböző  fényviszonyok  között  is  látunk.    Ez  utóbbi  képességünk  több,  egymással  összefüggő  folyamatnak  köszönhető.   Például  a  pupillánk  átmérője  képes  1,5 mm- ről   8 mm- re  tágulni,  ami  akár  30- szorosára  növelheti  a  szembe  jutó  fény  mennyiségét.    A  fény  ezután  áthalad  a  szemlencsén,  mely  a  retinára  fókuszolja  azt,  100 000- szeresére  növelve  a  fény  energiáját.   Ezért  tilos  szabadszemmel  a  napba  nézni!

A  retinában  kétféle  fotoreceptor,  azaz  fényérzékelő  sejt  található.   A  körülbelül  6  millió  csap  a  színes  látást  és  a  jó  képfelbontást  biztosítja,  a  120 - 140  millió  pálcika  pedig  lehetővé  teszi,  hogy  gyenge  fényben  is  lássunk,   mivel  ezek  több  mint  ezerszer  érzékenyebbek  a  csapoknál.  Optimális  körülmények  között  egy  pálcika  képes  érzékelni  egyetlen  fotont,  vagyis  a  fény  legkisebb  fizikai  egységét!

Egy  alkalmazkodási  folyamatban  a  csapokhoz  és  pálcikákhoz  kapcsolódó  idegsejtek  vesznek  részt.   Ezek  ,, másodpercek  alatt( alkalmazkodnak),  és  legalább  10- szeressére  tudják  javítani  az  éjszakai  látást  -  tudjuk  meg   az  Amerikai  Optometriai  Társaságtól.  -   Az  idegsejteknek  ez  a  képessége  ahhoz  hasolítható,  mintha  a  fényképezőgépünkben  egyszerre  lenne  egy  kis  és  egy  nagy  fényérzékenységű  film."

A  mérnökök  gyakran  terveznek  fényképezőket,  szkennereket  és  számítógépeket,  valamint  olyan  programokat,  melyek  kompatibilisek  ezekkel.    Ám  ezek  az  eszközök  és  programok  jóval  kevésbé  vannak  összehangolva  és  sokkal  kevésbé  bonyolultak,   mint  az  érzékszerveink  egyes  részei.    

 

                        Az  emberi  agy      

Az  agy  elképesztő  hatékonysággal  dolgozza  fel  az  érzékszerveken  át  bejutó,  majd  az  idegeken  áthaladó  jelekösszeségét.   Sőt,  képes  ezeket  a  jeleket  összekapcsolni  a  memóriában  tárolt  részletekkel.  Ezért  van  az  például,  hogy  egy  illat  arra  indíthatja  az  agyukat,  hogy  felidézzen  egy  rég  elfeldettnek  hitt  élményt  vagy  eseményt.   És  ha  valami  ismerős  dolognak  csak  egy  kis  részét  látjuk - mondjuk  egy  macska  farkának  a  végét -, az  agyunk  pótolja  a  hiányzó  részleteket,  és  tudjuk,  hogy  ott  az  egy  macska.   Természetesen  nincs  az  agyunkba  programozva  a  macska  képe,  mint  ahogy  a  rózsa  illata,  a  folyó  víz  hangja  vagy  a  szőr  tapintása  sincs.  Az  agyunk  megtanulta  ezeket  a  képzettársításokat.   Ez  jól  látszik  azoknak  a  vakon  született  embereknek  az  esetéből,  akiknek  megadott,  hogy  később  lássanak,  talán  egy  műtétnek  köszönhetően.   Az  agyuknak  meg  kell  tanulnia  értelmezni  a  beözönlő  képi  jeleket.  Vajon  mit  élnek  át  ezek  az  emberek?

Nem  kell  sok  idő  ahhoz,  hogy  észleljék  a  színeket,  a mozgást  és  az  egyszerű  formákat.  De  aztán  eltérő  mértékben  fejlődnek.   A  gyermekek,  különösen  az  egészen  kicsik,  nagyon  jól  haladnak  tovább.  A  felnőttekkel  azonban  már  más  a  helyzet.  Még  az  arcok  felismerése  is  feladja  nekik  a  leckét.   Sajnos  jellemző  a  ,, gyógyult"  felnőttekre,  hogy  ,, a  kezdeti  eufóriát  csalódottság  és  tájékozódási  zavar  követi,  ami  gyakran  súlyos  depressziót  vált  ki "  -  jelenti  a  Kalifornia  Műszaki  Intézet  Koch  Laboratóriuma.