ÓVJUK GYERMEKÜNKET! / SOK A JÁTÉKA, MÉGIS UNATKOZIK / KÉRDÉSEK -- FELELETEK
ÓVJUK GYERMEKÜNKET
A legtöbb szülő úgy érzi, akkor lehet a legnyugodtabb, ha gyermekét a biztonságot jelentő otthon falai közt tudja. S mégis, a tényeket rögzítő statisztikák szerint, gyermekbalesetek zöme éppen otthon, a lakásban fordul elő.
Kezdjük a legkisebbekkel. Még a pici, tehetetlennek gondolt csecsemőt se hagyjuk egyedül a pólyázóasztalon! Még ,,egy pillanatra" sem! Ne híggyük, hogy meg se moccan, egy óvatlan pillanatban lezuhanhat.
A növekvő gyermek nyiladozó értelmének természetes velejárója, hogy mindenre kiváncsi, minden érdekli, és valamit mindig fölfedez. A földön mászó, tipegni is alig tudó baba nem éri fel az asztalt, nem tud hozzáférni a számára vonzó tárgyakhoz, lerántja hát mindenestől az egész terítőt!
A nagyobbacska gyermeknél pedig a bajok másik forrása lehet, hogy szereti és akarja utánozni a felnőtteket. A konyhában magára hagyott kislány édesanyját véli helyettesíteni, amikor a kifutó tejforralót igyekszik a legnagyobb életveszély közepette -- felrehúzni a tűzhelyről. Veszély a bekapcsolt vasaló, még ha csak egyetlen percre is marad mellette egyedül a kisgyermek. Talán éppen ezt lesi, mert be akarja bizonyítani, milyen nagy lány már ő, lá, egyedül is tud vasalni! Általában megfigyelhető, hogy a magára maradt gyermekek szinte kivétel nélkül tiltott dolgokat igyekeznek kézbe kaparintani.
Mennyire izgalmas, ám életveszélyes játékszer a gyermekek számára a fiókban lapuló kés, villa, olló! Sose feledkezzünk meg arról sem, hogy a különféle veszélyes tisztító és takarítószereket kulcsra zárható helyen tároljuk. Tartsuk zárt helyen a gyógyszeres fiolákat, a ,,szép, színes cukorkának" tűnő veszélyes pilulákat is.Az unatkozó és kiváncsi gyermeknek sokszor egy röpke perc is elég, hogy felkapaszkodjék -- különösen a jó időben nyitva hagyott -- ablakba. Tudjuk, nem minden családban oldható meg, hogy a gyermek a szükséges felügyelet alatt legyen egész nap. Ezért van szükség nagyobb körültekintésre, óvatosságra, gondosságra, hogy megelőzzük és elkerüljük a jóvátehetetlen bajokat.
-----------
SOK A JÁTÉK MÉGIS UNATKOZIK
Minden életkorra, nagyobb életszakaszra jellemző egy-egy tevékenységi forma. A gyerek legfontosabb foglalatossága a játék, ebben fejlődik egyénisége, egész személye, így alakul benne az ügyesség, a testi harmónia, akitartás, a figyelem, az alkotókészség és a képzelet. Nem túlzó a vélemény : ahogy játszik a gyermek, úgy dolgozik majd a felnőtt.
Nem mindegy tehát, hogy melyik életkorban mit, mivel és hogyan játszanak gyermekeink. A mindennapi tapasztalatok bizonyítják, hogy a felnőttek nem figyelnek eléggé -- sem a gyermekre, sem a játékokra. Talán azért, mert nem ismerik az egyes életkorok lélektani sajátosságait, vagy mert a játékeszközök beszerzésekor az elfogultság és meggondolatlanság vezérli őket? Aki úgy véli, hogy a gyerek iránti szeretet és gondoskodás egyik fokmérője a játékkal való kedveskedés -- nem téved. De aki mindössze a játékok anyagi értékét, mennyiségét, a vásárlás gyakoriságát tekinti a legfontosabbnak, hamis úton jár.
Az ilyen felnőttek önmaguknak állítanak csabdákat. De miért is? A játék -- mint tevékenység és a játszásra felhasznált eszköz -- rossz tulajdonságok kialakításának forrása is lehet. A játékszer megalapozatlan követelőzések tárgyává válhat, ha a gyerek megszokta, hogy csak drága és fényűző dolgokat kap -- de ebből sokat. A játékok halmozása felületességre, kapkodásra, minden új dolog gyors megunására szoktat.
Sok felnőtt nem tudja beleélni magát a gyermeki látásmódba, érzelem- és gondolkodásvilágba. Nem érti meg, miért játszadoznak gyerekei sokszor órákon keresztül szemétre való kacatokkal. Csodálkozik és háborog, hogy miért cselleng, lábatlankodik a szobányi játékrengeteg boldog tulajdonosa. Minden életkornak megvan a képességekhez méretezett játékigénye. Hároméves koráig a gyerek főleg mozgásigényeit elégíti ki a játékeszközök segítségével. Ügyeskedik, tökéletesedik mozgása, ismerkedik környezetével, a világgal. A kisgyerek szívesen húzogat, tologat, gurít, hajigál, piszkálgat, rakosgat. S ha játékai elsősorban nem erre valók, tehát meghaladják képességeit és érdeklődési körét, képtelen őket valódi rendeltetésüknek megfelelően használni. A drága autót is csak dobálni, kaparászni, esetleg feszegetni fogja. A társasjátékokat tépdesi, kapargatja róla a szép, csillogó festéket, az alvóbabát szétszedi, a drága könyvet összetépi, firkálja. Később, ahogy a gyerek nő, tapasztalatai bővülnek, ismeretei gazdagodnak, érdeklődési köre is tágul. Kezdi utánozni a felnőtteket és megérti, hogy miért kell vigyázni a játékokra. A negyedik-ötödik életévében kezdődik el a ,,szerepjátékok" korszaka, amely tartalmában egyre gazdagodva végigkiséri a gyereket az óvodás és kisiskolás koron. Ilyenkor már képes kitartóan, elmélyólten játszani, beleélni magát a játék kínálta szerep-, illetve élethelyzetbe. Ebben a korban lessz szüksége a felnőttek világában is megtalálható sokféle eszközre, a valóságot kicsiben utánzó játékokra.
-----------
KÉRDÉSEK - FELELETEK
- Az élő szervezetek építőkövei a sejtek. Miként müködik az élet a sejtek szintjén, illetve hogyan müködnek a sejtek. ?
Az élő szervezetet -- kezdve a legegyszerübb egysejtűtől az emberig -- a sejtek építik fel a külvilágból felvett anyagokból. A sejtek fajokként és rendeltetésüknél fogva sokfélék, de felépítési és müködési elvük egységes. Minden sejtnek a magjában van egy anyag, dezoxiribonukleinsav( DNS),amelynek szerkezeti felépítésétől függ, hogy a sejt milyen anyagok előálítására képes és ezekből mit tart szükségesnek adott esetben létrehozni. A sejtmag DNS - éből a hírvivő ribonuklrinsav ( transfer - RNS ) viszi tovább az előáltandó anyagra vonatkozó utasítást a plazmába, ahol egy harmadik anyag a küldönc ribonukleinsav ( messenger - RNS )lép müködésbe, hatására, a hírhozótól kapott információk alapján megtörténik például a riboszomák ( sejtszervecskék ) felületén a szükséges fehérjeszintézis, majd az igényelt anyag elszálítása. A dezoxiribonukleinsav egyben az örökletes tulajdonságok hordozója is.
- Mik a vírusok ?
A vírusok az élővilág határán álló, önálló asszimilációra, anyagcserére, szaporodásra képtelen sejtélősködők. Asejten kivüli állapotukbanvirionoknak nevezik ezeket. Rendkivül parányiak, méretüket csak a milliméter milliomod részével fejezhetjük ki. Fénymikroszkóppal nagyrészük nem is figyelhető meg, csak elektronmikroszkóp segítségével vizsgálhatók. A vírus másik alakja a gazdasejtbe jutott, úgynevezett vegetativ vírus, amely a gazdasejtben életjelenségeket mutat. Egymásba a két forma az úgynevezett vírusciklus keretében megy át.
- Hogyan ,,tartósítják" a vírusokat ?
A vírusokat sikerült kristályosítani, kristályaik, akár a konyhasó évekig eltartható, anélkül hogy tulajdonságaik megváltoznának. A víruskristályok úgy viselkednek, mint az élettelen anyagok, de ha feloldva bekerülnek a nekik megfelelő élő sejtbe, sokszorosukra elszaporodnak.
- Hogyan viselkedik a vírus, ha a sejt felületén megtapadásra alkalmas anyagot talál ?
Ilyenkóz a sejt válik aktív partnerré : a vírust többnyire bekebelezi, azon iparkodik, hogy a legapróbb építőköveire lebontsa és ezekből a saját örökletes anyagának megfelelő anyagot építsen fel, Ha sikerül , a sejt győzött, s a vírus nem betegítheti meg a szervezetet.
- Hogyan és mikor zavarja meg a vírus a sejt müködését ?
Tudnunk kell, hogy a vírusnukleinsav felépítési elve azonos a sejt örökletes anyagát adó dezoxiribonukleinsav vagy a hírvivő illetve a küldönc ribonukleinsav felépítési elvével. Ráadásul a vírusnukleinsav szerkezetileg is nagyon hasonlíthat egyes sejtek nukleinsavainak rövidebb - hosszabb szakaszaihoz. A sokféle hasonlóság megzavarja a sejtet, előfordulhat, hogy a vírus hatására nem a saját, hanem a vírusnukleinsav előállításáról fog gondoskodni. A tévedések láncszerüen alakulnak tovább ; asejt a hamis hírvivőtől kapott információnak megfelelően választja ki az egyes építőelemeket, s a vírus burkának megfelelő fehérjéket termel. A vírusnukleinsav magára ölti a termelt fehérjét és kilökődik a sejtből. A sejtbe behatolt egyetlen vírus hatására több száz, vagy több ezer vírusrészecske keletkezik, mindaddig, amíg a sejttermelő apparátus bírja a hajszát. Előfordulhat, hogy közben a sejt maga elpusztul. Ez történik például az izommüködést szabályozó idegsejtekkel gyermekbénulás esetében. Tévedéséért persze a sejt nem fizet mindig ilyen nagy adót.
- Mi a magyarázata annak, hogy még járvány idején is nagyon sokakat elkerül az influenza ? Vírusát mi teszi ártalmatlanná.
Az emberi szervezet egyáltalán nem védtelen az influenza - vírussal szemben, így történhetik, hogy még járvány idején is csak egyesek betegednek meg. A vírus csak úgy okozhat betegséget, ha bebujt a légúti nyálkahártyák sejtjeibe és ott nagymértékben elszaporodik. Gyakorlatilag azonban mi történik ? Az influenza - vírus úgynevezett cseppfertőzés útján terjed és az orrban szembe találja magát a szervezet első védelmi vonalával. A belélegzett cseppecske megtapad az orrszőrökön, vagy a nyálkahártyákon, ahol az orrváladéknak alkalma van az ellenséget elpusztítani. Az is előfordul, hogy a vírus a váladékkal együtt eltávozik a szervezetből.
- Mi történik, ha az influenza - vírus áthatól a szervezet első védelmi vonalán és bejut a szervezetbe ?
Szembe találja magát a második védelmi vonallal : ezt a légutakat borító nyákszőnyeg alkotja. A nyákban lévő anyagok egyike vagy másika elpusztítja a vírust, még mielőtt a sejt felületét elérte volna. Ha mégis sikerül áthatolnia a védőanyagok szűrőjén és bejut a sejtek közötti résekből nyíló nyirokutakban, itt a nyirokcsomók újabb védelmi rendszerébe ütközik, amelyek szintén elpusztíthatják és a faló sejtek szorgosan el is távolítják a betolakodót.
- Mi történik az influenza - vírussal, miután bejutott sejtbe és a megtévedt sejt közremüködésével több százezer utódot hoz létre ?
Ilyenkor riasztódik az egész szervezet. A véráram útján a veszélyeztetett területre siet az általános védőanyagok sokasága és az eltakarító fehérvérsejtek hada. Újabb védővonal keletkezik, amely az esetek nagy többségében körülzárja és megsemisíti az ellenséget. Járvány idején ez tipikus helyzet : az ember megfertőződött, ám mégsem betegedett meg, mert a szervezet megfelelően védekezett.
- Mitől gyengülhet az emberi szervezet védekezző rendszerének az ellenállása ?
A védekező rendszer akkor gyengül meg, ha hiányoznak vagy gyengülnek azok a tényezők, amelyek a szervezet megfelelő müködését biztosítják. Igy első helyen említhető a táplálkozás : a hiányos táplálkozás meggyengíti a védekező rendszert. Hiányosan táplált lehet a jollakott és kövér ember is, ha kevés fehérjét, tehát kevés tejet, túrót, sajtot, húst, halat, tojást, továbbá, ha kevés vitamint, főleg A-,B- és C - vitamint tartalmazó gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt. Csökkenti az ellenállóképességet a testi vagy lelki kifáradás, a túlzott alkoholfogyasztás. A dohányosok légútjaiban a védő nyákréteg gyakran sérült -- rés támad a védőrendszeren -- ezért a szenvedélyes dohányosok könnyebben megbetegszenek, mint a nem dohányosok. Úgy szintén a betegek és öregek ellenállóképessége is csökkent. De gyengíti az ellenállást az erős, főleg a talpat, a lábat érő megfázás is
- Mi az igazság abban, hogy antibiotikumok szedésével meg lehet előzni betegségekez ?
Ennek gyakran éppen az ellenkezője igaz : az antibiotikum rést üthet a szervezet penicilin vagy más tabletta túlérzékenységet válthat ki, bizonyos mikroorganizmusokat ellenállóvá tehet és mindenekelőtt csökkentheti a természetes védőanyagok mennyiségét a szervezetben. Segítés helyettr lefegyverzi a szervezetet. Ezért orvosi előírás nélkül ne szedjünk ilyen gyógyszereket.
- Mi az immunfolyamat ? Például az influenza - fertőzés esetén ?
Függetlenül attól, hogy tünetmentesen vagy lázas betegséggel zajlot-e le az influenza, a vírus támadására a szervezet úgynevezett immunreakcióval válaszól. Ez úgy történik, hogy a vírusnak az a része, amely kizárólag erre a vírusfajtára jellemző, nyiroksejtjeinket különleges ellenanyagok termelésére serkenti. Az ellenanyagok, ha még egyszer találkoznak ugyaazzal a vírusfajtával, feltétlenül elpusztítják.
- Noha mindent tudunk az influenza - vírusról, miért nem sikerülhetett eddig védőóltással megelőzni az influenzajárványokat ?
Ebben az influenza - vírusok nagy változékonysága a hibás.
- Melyek a legismertebb betegségkeltő vírusok ?
Ma már közel 500 olyan vírust ismernek, amelyekről tudják, hogy képesek behatolni az emberi sejtekbe és ott elszaporodni. Közülük a legismertebb az influenza, a vírusos májgyuladás, a kanyaró, a himlő, a bárányhimlő, a gyermekbénulás, a veszetség, az agyvelőgyuladás, a vírusos tűdőgyuladás, a kötőhártyagyuladás, a sömör vírusa és még többféle, légúti hurutot okozó vírus. Az állatokat megbetegítők közé tartozik a száj- és körömfájás, a sertéspestis, a baromfipestis, a szopornyica stb. korokozója.
- Hogyan hatnak gyermekbénulás elleni Sabin - cseppek ?
A gyermekparalízist vírus okozza. Az ellene alkalmazott védőoltás, a Sabin - cseppek gyengített, betegséget okozni nem tudó vírusokat juttatnak a szervezetbe, amelyek kiváltják az ellenanyag - termelést. Igy válnak védetté a gyermekek. A védőoltásnak köszönhetően szüntek meg nálunk is a gyermekparalízis - járványok, amelyek még a negyvenes években is sok gyermeket megbetegített és egész életükre nyomorékká lettek. Ma országunkban ( Románia ) kötelezően minden gyermeket beoltanak és újraoltanak.