VÉRCSOPORTOK ÉS JELLEMVONÁSOK
1987 - ben Jean - Louis Degaaudenzi francia riporter dokumentumfilmet akart készíteni egy japán tv - társaságnak. - Szerződés aláírása előtt a társaság elnöke a vércsoportom iránt érdeklődött. Amikor az elnök megtudta, hogy melyik vércsoportba tartozom, aláírta a szerződést. Az elmúlt években én is meggyőződtem arról, hogy a vércsoport alapján megismerhetjük magunk és mások jellemvonásait - nyilatkozta a VSD francia hetilapnak a riporter, A vércsoportok titka című nagysikerű könyv szerzője. Japánban sok tekintélyes cég, például a Toyota, JVC, Fuji alkalmazottainak felvételekor figyelembe veszik a vércsoportokat is. A Japán biztosító társaságok a vércsoportok szerint állapítják meg az életbíztosítási díjíkít. Az 0 - vércsoportba tartozókat veszélyeztetik a balesetek, az A - csoportbeliek viszont ritkábban szenvednek balesetet. A vércsoport és a jellemvonások közötti összefüggést Masahoto Nomi japán biológus fedezte fel a harmincas években. A tudós halála óta a fia vezeti az ABO Nomi Társaságot. A vércsoportokat elemző társaság szolgáltatásait több mint 4000 vállalat, intézmény vezetője veszi igénybe. Európában egyesek tartozkodással fogadták ezt a szokatlan jellemmeghatározási módszert, mert szerintük ennek alkalmazása felidézheti a múlt kísérteteit, a hitlerísták fajelméletét. Jean Louis Degaudenzi a bírálatok ellenére sem kételkedik abban, hogy a vércsoportokból kiolvashatjuk jellemvonásainkat. További kommentárok helyett röviden ismertetem a japán biológus módszerét, hogy olvasóink is véleményt alkothassanak róla.
AB - csoport
Alkalmazkodók, józanul mérik fel lehetőségeiket,
tárgyilagosan ítélik meg embertársaikot.
AB - nő a szerelemben
Előrelátó, önérzetes, aki elvárja partnerétől a figyelmességet.
Tud rajongani, de nem bocsátja meg a hűtlenséget.
AB - férfi a szerelemben
Önző, csak saját vágya kielégítésével törődik.
Ebből a csoportból kerül ki a legtöbb agglegény.
A - csoport
Zárkozott, szemérmes, képmutatásra hajlamos, önállótlan.
A - nő a szerelemben.
Félénk, bizalmatlan, nehezen esik szerelembe,
de ha szerelemre lobban, teljesen átadja
magát a szenvedélynek.
A - férfi a szerelemben
Csak hosszas vívódás után szánja rá magát szerelmi
vallomásra, mert retteg az elutasítástól, a csalódástól.
A családi életben nagyon szeszélyes lehet.
O - csoport
Elsősorban nem önmagával, hanem a külvilággal
foglalkozik, vidám, adakozó, gyakran a társaság középpontja,
becsvágyó, tiszteli a törvényeket és a feletteseit,
érdeklődik az új dolgok iránt, időnként meggondolatlan.
O - nő a szerelemben
Tüzes partner, kezdeményező, igényes.
O - férfi a szerelemben.
Szexrajongó, remek szerető, ritkán vetemedik házasságtörésre.
B - csoport
Ragaszkodik elveihez, szemlélődő természetű, elveti a sablont,
nehezen viseli el a hétköznapok egyhangúságát,
sokoldalú, alkotó szellemű, apró sérelem miatt is
dühbe gurul. Az e csoportba tartozó férfiak otthon rendetlenek.
B - nő a szerelemben
Nem tulajdonít nagy jelentőséget a szerelemnek.
Ha megtalálta a hozzáillő élettársat, haláláig hű marad hozzá.
B - férfi a szerelemben
Félénk, ritkán teszi meg az első lépést.
------------
TÉNYEK ÉS ADATOK
AZ EMBERI SZERVEZETRŐL
A normálisan fejlett emberi test több mint 100 000 000 000 000 (olvasd :száz billió) sejtből épül fel. Az emberi test legfontosabb építőanyaga : a víz. Testünk átlagos víztartalma 60 % és a következőképpen van elosztva a legfontosabb szervekben és szövetekben.
- zsírszövetek 20%
- csontok 25%
- máj 70%
- izmok 75%
- vér 80%
- agy 85%
- szem 95%
Szembetűnő az ellentét a folyékony vér és az aránylag anyagdús agy között. A magyarázat abban keresendő, hogy a víz ,,csomagolása" külömböző az agyban a víz az egymáshoz rögzített sejteken belül van, míg a vérben aránylag alacsony víztartalmú sejtek lebegnek a híg plazmában. (Érdekes megemlíteni itt, hogy például a medúza víztartalma 98 - 99 % és mindennek dacára nem oldódik fel, sőt jelentős mechanikai munkára képes.)
A fennmaradó 40% a következő anyagokból áll :
- fehérjék 19%
- zsírok és zsírfélék 15%
- külömböző sók 5%
- cukrok 1%
Ha a külömböző szerveket, szöveteket elemeikre bontanánk a következő mennyiséghez jutnánk: - szén, oxigén és nitrogén 7 kg
- kalcium és foszfor 2 kg
- kálium, kén, nátrium, klór 1,5 kg
- vas 6 kg
- egyéb elemek 5 kg
Bármily furán hangzik, de az emberi testben található csontok számát lehetetlen pontosan megjelölni. Elsősorban azért, mert ez a szám egyénenként változik. Átlagban minden ötödik embernél a csigolyák száma eltér a normálistól. Minden huszadik embernek van egy felesleges bordája. Ezenkívül a korral egyes csontok összeforrnak és merev, egységes szerkezetet alkotnak. Arról is vita folyik, mit lehet különálló csontnak nevezni, így a keresztcsont 5 összeforrott csigolyákból áll ; hány csontnak számítandó, egynek vagy ötnek? Ezért elfogadott, hogy az emberi testben ,,valamivel több" mint 200 csont található.A leghosszabb csont a csípőcsont, átlagos hossza a testmagasság 27 - 28% - át teszi ki. A legrövidebb a kengyel, egyike az apró csontocskáknak, amelyek a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül érzékeny sejtjei felé. Ez a 3 - 4 mm hosszú csont kétkarú emelőként müködik és felerősíti a hanghullámok nyomását.
Az izmok számát sem lehet pontosan megjelölni ; funkcionális csoportosításuktól függően 400 - 680 izmot különböztetnek meg a szakkönyvek ( hasonlításként említsük meg, hogy a tücsök testében 400 izom müködik). Az izmok összsúlya a férfi test 40% - át, illetve a női test 30% - át teszi ki. Érdekes megemlíteni, hogy járás közben mintegy 25% - kal kevesebb izom müködik, mint amikor állunk.
Nyugodt fekvő helyzetben a test 24 óra alatt 400 - 500 liter oxigént fogyaszt, és az ember ilyenkor percenként 10 - 12 - szer lélegzik. (Az egér percenként 60 - 80-szor, a kanári 110-szer lélegzik.) Tavasszal átlagosan 30% - kal sűrűbben lélegzünk, mint ősszel. A felnőtt ember szíve egy nap alatt kb. 10 000 liter vért hoz mozgásba ; szívverésenként kb. 130 köbcentiméter vér ömlik az aortába. Hogy ez mennyit jelent? Kiséreljünk meg 8 másodperc alatt megtölteni vízzel egy literes üveget; nem lesz könnyű! És ha azt is figyelembe vesszük, hogy a sportolók szívverése nagy erőfeszítésekkor a háromszorossára gyorsul fel, meggyőző képet kapunk a szív telyesítményéről. Az ember normális, percenként 60 - 80 szívveréséhez képest a következő számokat nyújthatjuk más élőlényekről : az elefánté 20; a bikáé 25; a békáé 30; a házinyúlé 300; az egérré 500.
Az emberi testet behálózó vérerek összegzett hossza körülbelül százezer kilométer, tehát az egyenlítő hosszának két és félszerese. Nyugalmi állapotban a vér a következőképpen osztódik el a testben :
- 25% az izmokban
- 25% a vesékben
- 15% a bélfalakat behálózó erekben
- 10% a májban - 4% a szív erezetében
- 8% az agyban
- 13% a tüdőben és a többi szervekben
A vörösvérsejtek átlagos élethossza 3 - 4 hónap ; a fehér vérsejtek (típusoktól fűggően) néhány órától néhány hónapig élnek. A felnőtt ember testében óránként átlagosan 1 000 000 000 (egy milliárd) vörös vérsejt és 5 milliárd fehér vérsejt hal el. A csontvelő összsúlya mintegy 2,5 kg és 70 év alatt kb. 600 kg vörös vérsejtet és egy tonna fehér vérsejtet ,,gyárt".
Az idegrendszer mintegy 10 milliárd neuronból (idegsejtből) áll, amelyeket kb. 7-szer annyi egyéb sejt szolgál ki. Az idegsejteknek csupán egy százaléka dolgozik ,,önállóan" -- ingereket fog fel, feldolgozza a ,,híreket" és leadja a parancsokat -- a többi 99% szerepe az ingerek felerősítése és továbbítása. A neuronok több mint 50% - a az agy nagy féltekéjében található. Az agyba a külső ingerek 2 600 000 idegvezetéken át jutnak, ezekből 2 000 000 (tehát 70% !) a látóidegek. A test működését irányító ingerek továbbításához már csak 40 000 idegvezeték szükséges, és ezeknek a fele a szemizmokat működteti. Ez is bizonyítja, milyen óriási fontossággal bír a létfentartás számára a vizuális információ ; a szem mozgásai alatt nem csupán a látószerv irányítása értendő; rendkivül bonyolult mozgásokat igényel a képélesség betartása, a pupilla szűkitése és tágítása, a könnymirigyek vezérlése, a szempillák tudatos és reflexszerű hunyorítása stb.
Az agy oxigénnel és tápanyaggal való ellátását és a biológiai müködésből származó anyagok eltávolítását percenként 760 ml vér biztosítja. Harmincéves kortól kezdve az agyban naponta mintegy 30 - 50 ezer idegsejt pusztul el, anélkül, hogy újabbal helyetesítődne; a 40 éves kor után ez a szám eléri a napi százezret. A korral az agy nem csupán a súlyából veszít, hanem alakja is megváltozik, fokozatosan ellaposodik. Az agy maximális súlyát a férfiaknál 20 - 29, a nőknél 15 - 19 éves korban éri el. A szem átlagos maximális látási élessége lehetővé teszi, hogy 25 cm- es távolságból, jó megvilágítás mellett, egy 0,1 milliméteres átmérőjű tárgyat megkülömböztessen.
Rendkivül fejlett a szem színérzékenysége is; a spektrális tiszta színekből 150 - 250, a színke-verékekből 5 - 101 millió árnyaletot képes megkülömböztetni megfelelő viszonyok között.
Ugyancsak fontos funkciója a szemnek a megvilágítási alkalmazkodás (adaptáció), amely két mechanizmus révén megy végbe ? a gyors adaptáció, amelyet a pupilla mozgásai biztosítanak és a lassú adaptáció, amely a retinában elhelyezett fényérzékeny részecskék érzékenységének módosulásából áll. Teljes sötétségéhez a szem csak 60 - 80 perc múltán képes alkalmazkodni. Az ujj érzékenysége elegendő ahhoz, hogy egy sima felületen 2 ezredmilliméteres egyenetlen-ségeket érzékeljünk.
A bőr teljes felülete körülbelül két négyzetméter. Ez nem egy üres szám : ismerete igen fontos egyes gyógyszerek és kezelési eljárások alkalmazásához. A bőrfelület kiszámítására a klinikákon a következő empirikus képletet szokták használni :
( testsúly ) × 4 + 7 testsúly + 90
A bőrszöveteket percenként kb 450 ml vér öblögeti. A bőrben elhelyezett érzékelő receptorok száma átlagban a következő :
- 250 ezer hidegérzékelő receptor
- 30 ezer melegérzékelő receptor
- 1 millió fájdalomérzékelő sejt
- félmillió tapintóideg
Ezenkivül a bőr felületén mintegy 3 millió izzadságmirigy is müködik.
A hajszálak száma a haj színétől függ, így átlagban a szőkék 140 ezer, a barnák 102 ezer, a feketék 105 ezer, a vörösek pedig 88 ezer hajszál boldog tulajdonosai. A haj nem nő olyan lassan, mint hinnénk; bár egy-egy hajszál naponta 0,4 millimétert nő, hajzatunk teljes napi gyarapodása körülbelül 30 méter!
A belső fülben 25 000 olyan sejt van, amely a mechanikai rezgésekre reagál. A fül érzékenységi skálája másodpercenként 16 és 20 000 rezgésre terjed ki a legérzékenyebb fülek esetében. Az ennél nagyobb frekvenciákra (az ultrahangokra ) az emberi szervezet gyakorlatilag nem reagál; azonban a másodpercenkénti 5 - 15 rezgésszámú hullámokat a test egyes részei (feltételezhetően a csontok, a koponya, a fogak rezonanciája által) érzékelik. Általában a természetben az infrahangok ritkák, ezért a nagy intenzitású infrahangok tudatalatti pánikus érzést váltanak ki és általában a földrengések és nagy erejű viharok egyik előjele az infrahang.
A fül maximális abszolút érzékenysége 2300 - 3000 Hz között van; a ,,zenei" hallás legérzékenyebb zónája pedig 80 - 600 Hz, különleges zenei hallással bíró egyének 100 Hz táján 0,1 Hz eltérést is megkülömböztetnek. Általában 2500 - 4000 ,,tiszta" (csak egy bizonyos frekvenciából álló) hangárnyalatot tudunk megkülömböztetni. A hangokat általában 35 - 175 ezredmásodpercre azután fogjuk fel, miután elérték fülünköt. További 2 - 5 tizedmásodperc után a hallószerv adaptálódik a hangmagassághoz és -erőhöz.
A nyelvben kb. 9000 ízlelő receptor helyezkedik el. Inyencek számára jegyezzük meg, hogy az íz érzékeléshez az optimális hőmérséklet 24°C.
Az orr szagérzékeny felülete mintegy 5 cm2, amelyen kb. egymillió érzékeny idegvégződés található. Egy-egy idegvégződés 8 ,,szagos" molekulára ad le ingert; az inger felfogásához pedig minimum 40 idegvégződés kell hogy felingerelt állapotba jusson.
A vékonybél falán, ahol a táplálóanyagok felszívódnak a vérbe, körülbelül 5 millió tölcsér formájú mikroszkopikus vékony képződmény található. A gyomorfalat szorító nyálkahártyán négyzetmilliméterenként mintegy 100 mirigy található, amelyek az emésztéshez szükséges gyomorsavat állítják elő.
