Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VÉRCSOPORTOK ÉS JELLEMVONÁSOK

1987 - ben  Jean - Louis  Degaaudenzi  francia  riporter  dokumentumfilmet  akart  készíteni  egy  japán  tv - társaságnak.                                                                                -  Szerződés  aláírása  előtt  a társaság  elnöke  a  vércsoportom  iránt  érdeklődött.  Amikor  az  elnök  megtudta,  hogy  melyik  vércsoportba  tartozom,  aláírta  a  szerződést.   Az  elmúlt  években  én  is  meggyőződtem  arról,  hogy  a  vércsoport  alapján  megismerhetjük  magunk  és  mások  jellemvonásait - nyilatkozta  a  VSD  francia  hetilapnak  a  riporter,  A  vércsoportok  titka  című  nagysikerű  könyv  szerzője.                                                                                                   Japánban  sok  tekintélyes  cég,  például  a  Toyota,  JVC,  Fuji  alkalmazottainak  felvételekor  figyelembe  veszik  a  vércsoportokat  is.  A  Japán  biztosító  társaságok  a  vércsoportok  szerint  állapítják  meg  az  életbíztosítási  díjíkít.  Az  0 - vércsoportba  tartozókat  veszélyeztetik  a  balesetek,  az  A -  csoportbeliek  viszont  ritkábban  szenvednek  balesetet.    A  vércsoport  és  a  jellemvonások  közötti  összefüggést  Masahoto  Nomi  japán  biológus  fedezte  fel  a  harmincas  években.  A  tudós  halála  óta  a  fia  vezeti  az  ABO  Nomi  Társaságot.  A  vércsoportokat  elemző  társaság  szolgáltatásait  több  mint  4000  vállalat,  intézmény  vezetője  veszi  igénybe.      Európában  egyesek  tartozkodással  fogadták  ezt  a  szokatlan  jellemmeghatározási  módszert,  mert  szerintük  ennek  alkalmazása  felidézheti  a  múlt  kísérteteit,  a  hitlerísták  fajelméletét.  Jean  Louis  Degaudenzi  a  bírálatok  ellenére  sem  kételkedik  abban,  hogy  a  vércsoportokból  kiolvashatjuk  jellemvonásainkat.  További  kommentárok  helyett  röviden  ismertetem  a  japán  biológus  módszerét,  hogy  olvasóink  is  véleményt  alkothassanak  róla.

           

                           AB - csoport

Alkalmazkodók,  józanul  mérik  fel  lehetőségeiket,

 tárgyilagosan  ítélik  meg  embertársaikot.

 

                                   AB -  nő  a  szerelemben

Előrelátó,  önérzetes,  aki  elvárja  partnerétől  a  figyelmességet.

Tud  rajongani,  de  nem  bocsátja  meg  a  hűtlenséget.

 

                                   AB - férfi  a  szerelemben

Önző,  csak  saját  vágya  kielégítésével  törődik.

 Ebből  a  csoportból  kerül  ki  a  legtöbb  agglegény.

 

 

                                   A - csoport

  Zárkozott,  szemérmes,  képmutatásra  hajlamos,  önállótlan.

 

                                 A - nő  a  szerelemben.

Félénk,  bizalmatlan,  nehezen  esik  szerelembe,

 de  ha  szerelemre  lobban,  teljesen  átadja

 magát  a  szenvedélynek.

 

                                  A - férfi  a  szerelemben

Csak  hosszas  vívódás  után  szánja  rá  magát  szerelmi

 vallomásra,  mert  retteg  az  elutasítástól,  a  csalódástól.

 A  családi  életben  nagyon  szeszélyes  lehet.

 

                                  O - csoport

Elsősorban  nem  önmagával,  hanem  a  külvilággal

 foglalkozik,  vidám,  adakozó,  gyakran  a  társaság  középpontja,

 becsvágyó,  tiszteli  a  törvényeket  és  a  feletteseit,

 érdeklődik  az  új  dolgok  iránt,  időnként  meggondolatlan.

 

                                 O - nő  a  szerelemben

Tüzes  partner,  kezdeményező,  igényes.

 

                                  O - férfi  a  szerelemben.

Szexrajongó,  remek  szerető,  ritkán  vetemedik  házasságtörésre.

 

                                   B - csoport

Ragaszkodik  elveihez,  szemlélődő  természetű,  elveti  a  sablont,

 nehezen  viseli  el a  hétköznapok  egyhangúságát,

 sokoldalú,  alkotó  szellemű,  apró  sérelem  miatt  is

 dühbe  gurul.   Az  e  csoportba  tartozó  férfiak  otthon  rendetlenek.

 

                                 B - nő  a  szerelemben

Nem  tulajdonít  nagy  jelentőséget  a  szerelemnek.

 Ha  megtalálta  a  hozzáillő  élettársat,  haláláig  hű  marad  hozzá.

 

                                 B - férfi  a  szerelemben

Félénk,  ritkán  teszi  meg  az  első  lépést.

                                        ------------

 

           TÉNYEK  ÉS  ADATOK

                         AZ  EMBERI  SZERVEZETRŐL

A  normálisan  fejlett  emberi  test  több  mint  100 000 000 000 000  (olvasd :száz  billió)  sejtből  épül  fel.  Az  emberi  test  legfontosabb  építőanyaga  :  a  víz.  Testünk  átlagos  víztartalma  60 %  és  a  következőképpen  van  elosztva  a  legfontosabb  szervekben  és  szövetekben.

 -  zsírszövetek                      20%

 -  csontok                             25%

 -  máj                                   70%

 -  izmok                               75%

 -  vér                                    80%

 -  agy                                   85%

 -  szem                                95%

Szembetűnő  az  ellentét  a  folyékony  vér  és  az  aránylag  anyagdús  agy  között.  A  magyarázat  abban  keresendő,  hogy  a  víz  ,,csomagolása"  külömböző  az  agyban  a  víz  az  egymáshoz  rögzített  sejteken  belül  van,  míg  a  vérben  aránylag  alacsony  víztartalmú  sejtek  lebegnek  a  híg  plazmában. (Érdekes  megemlíteni  itt,  hogy  például  a  medúza  víztartalma  98 - 99 %  és  mindennek  dacára  nem  oldódik  fel,  sőt  jelentős  mechanikai  munkára  képes.)

 A  fennmaradó  40%  a  következő  anyagokból  áll :

 -  fehérjék                    19%

 -  zsírok  és  zsírfélék  15%

 -  külömböző  sók       5%

 -  cukrok                    1%

 Ha  a  külömböző  szerveket,  szöveteket  elemeikre  bontanánk  a  következő  mennyiséghez jutnánk:  -  szén,  oxigén  és  nitrogén                     7 kg

 -  kalcium  és  foszfor                              2 kg

 -  kálium,  kén,  nátrium,  klór                   1,5 kg

 -  vas                                                       6 kg

 -  egyéb  elemek                                      5 kg

 Bármily  furán  hangzik,  de  az  emberi  testben  található  csontok  számát  lehetetlen  pontosan  megjelölni.   Elsősorban  azért,  mert  ez  a  szám  egyénenként  változik.  Átlagban  minden  ötödik  embernél  a  csigolyák  száma  eltér  a  normálistól.  Minden  huszadik  embernek  van  egy  felesleges  bordája.  Ezenkívül  a  korral  egyes  csontok  összeforrnak  és  merev,  egységes  szerkezetet  alkotnak.  Arról  is  vita  folyik,  mit  lehet  különálló  csontnak  nevezni,  így  a  keresztcsont  5  összeforrott  csigolyákból  áll ;  hány  csontnak  számítandó,  egynek  vagy  ötnek?  Ezért  elfogadott,  hogy  az  emberi  testben  ,,valamivel  több"  mint  200  csont  található.A  leghosszabb  csont  a  csípőcsont,  átlagos  hossza  a  testmagasság  27 - 28% - át  teszi  ki.  A  legrövidebb  a  kengyel,  egyike  az  apró  csontocskáknak,  amelyek  a  dobhártya  rezgéseit  továbbítják  a  belső  fül  érzékeny  sejtjei  felé.  Ez  a  3 - 4 mm  hosszú  csont  kétkarú  emelőként  müködik  és  felerősíti  a  hanghullámok  nyomását.

Az  izmok  számát  sem  lehet  pontosan  megjelölni ;  funkcionális  csoportosításuktól  függően  400 - 680  izmot  különböztetnek   meg  a  szakkönyvek ( hasonlításként  említsük  meg,  hogy  a  tücsök  testében  400  izom  müködik).  Az  izmok  összsúlya  a  férfi  test  40% - át,  illetve  a  női  test  30% - át  teszi  ki.  Érdekes  megemlíteni,  hogy  járás  közben  mintegy  25% - kal  kevesebb  izom  müködik,  mint  amikor  állunk.

 Nyugodt  fekvő  helyzetben  a  test  24  óra  alatt  400 - 500 liter  oxigént  fogyaszt,  és  az  ember  ilyenkor  percenként  10 - 12 - szer  lélegzik. (Az  egér  percenként  60 - 80-szor,  a  kanári  110-szer  lélegzik.)  Tavasszal  átlagosan  30% - kal  sűrűbben  lélegzünk,  mint  ősszel.  A  felnőtt  ember  szíve  egy  nap  alatt  kb.  10 000  liter  vért  hoz  mozgásba ;  szívverésenként  kb.  130  köbcentiméter  vér  ömlik  az  aortába.  Hogy  ez  mennyit  jelent?  Kiséreljünk  meg  8  másodperc  alatt  megtölteni  vízzel  egy  literes  üveget;  nem  lesz  könnyű!  És  ha  azt  is  figyelembe  vesszük,  hogy  a  sportolók  szívverése  nagy  erőfeszítésekkor  a  háromszorossára  gyorsul  fel,  meggyőző  képet  kapunk  a  szív  telyesítményéről.  Az  ember  normális,  percenként  60 - 80 szívveréséhez  képest  a  következő  számokat  nyújthatjuk  más  élőlényekről :  az  elefánté  20;  a  bikáé  25;  a  békáé  30;  a  házinyúlé  300;  az  egérré  500.

 Az  emberi  testet  behálózó  vérerek  összegzett  hossza  körülbelül  százezer  kilométer,  tehát  az  egyenlítő  hosszának  két  és  félszerese.  Nyugalmi  állapotban  a  vér  a  következőképpen  osztódik  el  a  testben :

 -  25%  az   izmokban  

 -  25%  a  vesékben

 -  15%  a  bélfalakat  behálózó  erekben

 -  10%  a  májban  -  4%  a  szív  erezetében

 -  8%  az  agyban

 -  13%  a  tüdőben  és  a  többi  szervekben

 A  vörösvérsejtek  átlagos  élethossza  3 - 4 hónap ;  a  fehér  vérsejtek (típusoktól  fűggően)  néhány  órától  néhány  hónapig  élnek.  A  felnőtt  ember  testében  óránként  átlagosan 1 000 000 000 (egy  milliárd)  vörös  vérsejt  és  5  milliárd  fehér  vérsejt  hal  el.  A  csontvelő  összsúlya  mintegy  2,5 kg  és  70  év  alatt  kb.  600 kg  vörös  vérsejtet  és  egy  tonna  fehér  vérsejtet  ,,gyárt".

 Az  idegrendszer  mintegy  10  milliárd  neuronból (idegsejtből)  áll,  amelyeket  kb.  7-szer  annyi  egyéb  sejt  szolgál  ki.  Az  idegsejteknek  csupán  egy  százaléka  dolgozik  ,,önállóan"  --  ingereket  fog  fel,  feldolgozza  a  ,,híreket"  és  leadja  a  parancsokat  --  a  többi  99%  szerepe  az  ingerek  felerősítése  és  továbbítása.  A  neuronok  több  mint  50% - a  az  agy  nagy  féltekéjében  található.  Az  agyba  a  külső  ingerek  2 600 000  idegvezetéken  át  jutnak,  ezekből  2 000 000  (tehát  70% !)  a  látóidegek.  A  test  működését  irányító  ingerek  továbbításához  már  csak  40 000  idegvezeték  szükséges,  és  ezeknek  a  fele  a  szemizmokat  működteti.  Ez  is  bizonyítja,  milyen  óriási  fontossággal  bír  a  létfentartás  számára  a  vizuális  információ ;  a  szem  mozgásai  alatt  nem  csupán  a  látószerv  irányítása  értendő;  rendkivül  bonyolult  mozgásokat  igényel  a  képélesség  betartása,  a  pupilla  szűkitése  és  tágítása,  a  könnymirigyek  vezérlése,  a  szempillák  tudatos  és  reflexszerű  hunyorítása  stb.

 Az  agy  oxigénnel  és  tápanyaggal  való  ellátását  és  a  biológiai  müködésből  származó  anyagok  eltávolítását  percenként  760 ml  vér  biztosítja.   Harmincéves  kortól  kezdve  az  agyban  naponta  mintegy  30 - 50 ezer  idegsejt  pusztul  el,  anélkül,  hogy  újabbal  helyetesítődne;  a  40 éves  kor  után  ez  a  szám  eléri  a  napi  százezret.  A  korral  az  agy  nem  csupán  a  súlyából  veszít,  hanem  alakja  is  megváltozik,  fokozatosan  ellaposodik.  Az  agy  maximális  súlyát  a  férfiaknál  20 - 29,  a  nőknél  15 - 19  éves  korban  éri  el.  A  szem  átlagos  maximális  látási  élessége  lehetővé  teszi,  hogy  25 cm- es  távolságból,  jó  megvilágítás  mellett,  egy  0,1  milliméteres  átmérőjű  tárgyat  megkülömböztessen.  

Rendkivül  fejlett  a  szem  színérzékenysége  is;  a  spektrális  tiszta  színekből  150 - 250,  a  színke-verékekből  5 - 101  millió  árnyaletot  képes  megkülömböztetni  megfelelő  viszonyok  között.

Ugyancsak  fontos  funkciója  a  szemnek  a  megvilágítási  alkalmazkodás (adaptáció),  amely  két  mechanizmus  révén  megy  végbe ?  a  gyors  adaptáció,  amelyet  a  pupilla  mozgásai  biztosítanak  és  a  lassú  adaptáció,  amely  a  retinában  elhelyezett  fényérzékeny  részecskék   érzékenységének  módosulásából  áll.  Teljes  sötétségéhez  a  szem  csak  60 - 80 perc  múltán  képes  alkalmazkodni.  Az  ujj  érzékenysége  elegendő  ahhoz,  hogy  egy  sima  felületen  2  ezredmilliméteres  egyenetlen-ségeket  érzékeljünk.

 A  bőr  teljes  felülete  körülbelül  két  négyzetméter.  Ez  nem  egy  üres  szám  :  ismerete  igen  fontos  egyes  gyógyszerek  és  kezelési  eljárások  alkalmazásához.  A  bőrfelület  kiszámítására  a  klinikákon  a  következő  empirikus  képletet  szokták  használni :

                            ( testsúly ) × 4 + 7                                                                                                                                   testsúly + 90    

A  bőrszöveteket  percenként  kb  450 ml  vér  öblögeti.   A  bőrben  elhelyezett  érzékelő  receptorok  száma  átlagban  a  következő :

  -  250  ezer  hidegérzékelő  receptor  

  -  30  ezer  melegérzékelő  receptor

  -  1  millió  fájdalomérzékelő  sejt  

  -  félmillió  tapintóideg

 Ezenkivül  a  bőr  felületén  mintegy  3  millió  izzadságmirigy  is  müködik.

 A  hajszálak  száma  a  haj  színétől  függ,  így  átlagban  a  szőkék  140 ezer,  a  barnák  102 ezer,  a  feketék  105 ezer,  a  vörösek  pedig  88 ezer  hajszál  boldog  tulajdonosai.   A  haj  nem  nő  olyan  lassan,  mint  hinnénk;  bár  egy-egy  hajszál  naponta  0,4 millimétert  nő,  hajzatunk  teljes  napi  gyarapodása  körülbelül  30 méter!  

 A  belső  fülben  25 000  olyan  sejt  van,  amely  a  mechanikai  rezgésekre  reagál.  A  fül  érzékenységi  skálája  másodpercenként  16  és  20 000  rezgésre  terjed  ki  a  legérzékenyebb  fülek  esetében.  Az  ennél  nagyobb  frekvenciákra (az  ultrahangokra )  az  emberi  szervezet  gyakorlatilag  nem  reagál;  azonban  a  másodpercenkénti  5 - 15  rezgésszámú  hullámokat  a  test  egyes  részei  (feltételezhetően  a  csontok,  a  koponya,  a  fogak  rezonanciája  által)  érzékelik.  Általában  a  természetben  az  infrahangok  ritkák,  ezért  a  nagy  intenzitású  infrahangok  tudatalatti  pánikus  érzést  váltanak  ki  és  általában  a  földrengések  és  nagy  erejű  viharok  egyik  előjele  az  infrahang.

 A  fül  maximális  abszolút  érzékenysége  2300 - 3000 Hz  között  van;  a  ,,zenei"  hallás  legérzékenyebb  zónája  pedig  80 - 600 Hz,  különleges  zenei  hallással  bíró  egyének  100 Hz  táján  0,1 Hz  eltérést  is  megkülömböztetnek.  Általában  2500 - 4000  ,,tiszta" (csak  egy  bizonyos  frekvenciából  álló)  hangárnyalatot  tudunk  megkülömböztetni.  A  hangokat  általában  35 - 175 ezredmásodpercre  azután  fogjuk  fel,  miután  elérték  fülünköt.  További  2 - 5  tizedmásodperc  után  a  hallószerv  adaptálódik  a  hangmagassághoz  és  -erőhöz.

 A  nyelvben  kb.  9000  ízlelő  receptor  helyezkedik  el.  Inyencek  számára  jegyezzük  meg,  hogy  az  íz  érzékeléshez  az  optimális  hőmérséklet  24°C.

 Az  orr  szagérzékeny  felülete  mintegy  5 cm2,  amelyen  kb.  egymillió  érzékeny  idegvégződés  található.  Egy-egy  idegvégződés  8  ,,szagos"  molekulára  ad  le  ingert;  az  inger  felfogásához  pedig  minimum  40  idegvégződés  kell  hogy  felingerelt  állapotba  jusson.

 A  vékonybél  falán,  ahol  a  táplálóanyagok  felszívódnak  a  vérbe,  körülbelül  5  millió  tölcsér  formájú  mikroszkopikus  vékony  képződmény  található.  A  gyomorfalat  szorító  nyálkahártyán  négyzetmilliméterenként  mintegy  100 mirigy  található,  amelyek  az  emésztéshez  szükséges  gyomorsavat  állítják  elő.